lengyelország

A lengyel állampolgárok választják négy évre a kétkamarás parlamentet (lengyelül Zgromadzenie Narodowe, azaz nemzetgyűlés), amely a 460 tagú alsóházból (Sejm ejtsd: Szejm) és a 100 tagú Szenátusból (Senat, ejtsd: Szenat) áll. A jelenlegi, 1997. évi alkotmány szerint az 5%-ot meghaladó pártok képviselői kaphatnak mandátumot, kivéve a kisebbségi pártok részére garantált két helyet. Az államfőt, azaz a köztársasági elnököt, általános választás keretében, öt évre választják. A legfőbb közigazgatási szerv a Minisztertanács, amelyet a miniszterelnök irányít. A köztársasági elnök nevezi ki a minsztereket a miniszterelnök javaslatára. A miniszterelnököt tipikusan a parlament alsóházában (Szejm) többségi koalíció adja. Az igazságszolgáltatás főbb intézményei: a Legfelsőbb Bíróság (Sąd Najwyższy), (bíráit a köztársasági elnök nevezi ki a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács javaslatára, határozatlan tartamra) és az Alkotmánybíróság (Trybunał Konstytucyjny) (bíráit a Szejm választja 9 év időtartamra). A Szejm (a Szenátus jóváhagyásával) nevezi ki az Ombudsmant, vagy más szóval az Állampolgári jogok biztosát (Rzecznik Praw Obywatelskich) öt éves időtartamra. Lengyelország közigazgatási beosztása az 1999-ben életbe lépett reform óta háromszintű. A legfelső szinten 16 vajdaság (województwo) áll, ezek összesen 379 járásra (powiat) oszlanak, az alsó szinten pedig 2478 község található (gmina) (2008. elején). A vajdaság területi (regionális), a járás és a község pedig helyi önkormányzat, az önkormányzati jogokat közvetlenül választott tanácsok és egyéb tisztségviselők gyakorolják. A 16 vajdaság (NUTS 2 szint) a következő: Alsó-Sziléziai vajdaság (Dolnośląskie) Kárpátaljai vajdaság (Podkarpackie) Kis-Lengyelországi vajdaság (Małopolskie) Kujávia-Pomerániai vajdaság (Kujawsko-Pomorskie) Łódźi vajdaság (Łódzkie) Lublini vajdaság (Lubelskie) Lubusi vajdaság (Lubuskie) Mazóviai vajdaság (Mazowieckie) Nagy-Lengyelországi vajdaság (Wielkopolskie) Nyugat-Pomerániai vajdaság (Zachodniopomorskie) Opolei vajdaság (Opolskie) Podlasiei vajdaság (Podlaskie) Pomerániai vajdaság (Pomorskie) Szentkereszt vajdaság (Świętokrzyskie) Sziléziai vajdaság (Śląskie) Varmia-Mazúriai vajdaság (Warmińsko-Mazurskie) A 379 járás közül 66 járási jogú város (vagy városi járás; miasto na prawach powiatów vagy powiat grodzki)(NUTS 3 szint). Ezek egy-egy városból állnak és egyidejűleg járásnak és községnek is számítanak. A 314 vidéki járáshoz (powiat ziemski) tartozik 2413 község, a 66 járási jogú városon kívül valamennyi. A 2478 község (gmina) több típusba sorolható. A 65 járási jogú város, melyek egyetlen városból állnak és egyszerre járásnak és községnek is számítanak. A vidéki járásokhoz tartozó községek (összesen 2413) három típusba sorolhatók: 242 városi község (gmina miejska), melyek egyetlen városból állnak, 585 városi-falusi község (gmina miejsko-wiejska), melyek egy városból és egy vagy több faluból állnak és székhelyük ritka kivételektől eltekintve a hozzájuk tartozó városban van, 1586 falusi község (gmina wiejska), melyek egy vagy több faluból állnak, és székhelyük lehet valamely faluban vagy egy szomszédos, de a területükhöz nem tartozó városban.